Cece 2914 lakosával Fejér megye déli részén helyezkedik el, Székesfehérvár és Szekszárd között félúton. A község alapítását és elnevezését
valószínűleg a Szent István halála utáni évtizedekben letelepedett besenyőknek köszönheti. Oklevélben 1193-ban találkozunk először a Cece
család nevével. A valószínűleg a XIII. század körül létesült település eredeti neve Czecze volt, amit később Cecére változtattak.
A község közelében számos régészeti lelet került elő a bronz- és vaskorból, valamint a kelták idejéből is. Római kori emlékei közül említésre méltó Resatus mester tálja és egy bronzserpenyő. (Resatus mester a provincia leghíresebb fazekas mestere, akinek műhelye a budai Gellérthegyen volt.)
A jellegzetes kisnemesi falu 1701-ben a Meszlényi családé lett. A család tagja volt Meszlényi Teréz, Kossuth Lajos felesége, és Meszlényi Rudolf, Kossuth Zsuzsanna férje. 1815-ben bukkant fel Cecén a Somogy megyei Madarász család. A hosszabb ideig Cecén élt Madarász család férfitagjai közül Józsefre és Lászlóra mint közéleti személyiségekre és az 1848-as szabadságharc jeles alakjaira emlékezhetünk.
Csók István (1865-1960) Kossuth-díjas festőművész szüleinek Cecén 1890 körül épült egykori kúriájában őrzik több festményét, személyes tárgyait és a család bútorait. A lakosság a régi időkben földműveléssel és állattartással foglalkozott, nagyobb része ma is a mezőgazdaságból él. Különösen híres terményük a cecei paprika és a görögdinnye.